Festő, grafikus. 1920-ban Bécsben, 1921-ben Milánóban kezdte művészeti tanulmányait. 1922-27 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók
István, Rudnay Gyula és Dudits Andor voltak a mesterei. 1928-ban Ferenc József koronázási jubileumi ösztöndíját nyerte el, 1929-30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjában részesült. Balló Ede-díjat és Zichy Mihály grafikai-díjat kapott, Budapest külön rézkarc, fametszet és vízfestmény díjával tüntette ki. Tagja volt a Benczúr Társaságnak, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, valamint a Magyar Arcképfestők Társaságának. 1922-től kiállító művész, az országos kiállítások állandó szereplője volt. Olaszországban, Franciaországban járt tanulmányúton. Még a főiskola előtt, a pécsi művésztelepen ismerkedett meg Rudnayval. Itt sajátította el a rézmetszés technikáját. Elsősorban grafikái jelentősek. A 20-as évek második felétől női portrékat, vallásos és történelmi tárgyú képeket, zsánereket, tájképeket is festett. Egy olajképét a római Galleria Moderna vásárolta meg, Rómában és Velencében három rézkarca az olasz király tulajdonába került. Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a bajai Nagy István Képtár.