Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1919-ben. Mesterei: Edvi Illés Aladár, Réti István. A végzés után két évtizedig rajztanárként működött Rákospalotán. 1932-ben Győr város ösztöndíjával fél évet töltött Párizsban. 1935-ben állami vízfestmény díjat, 1940-ben Szinyei tájkép-díjat nyert. 1954-ben Munkácsy-díjas, 1968-ban Érdemes Művész lett. 1939-1949 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán akvarellfestést tanított. Tagja volt a Gresham Körnek. 1920-tól szerepelt kiállításokon. 1930-ban az Ernst Múzeumban, 1938-ban és 1940-ben a Velencei Biennálén voltak láthatók művei. Egyéni tárlata volt 1941-ben, 1952-ben és 1957-ben Budapesten. 1965-ben gyűjteményes kiállítást, 1978-ban pedig emlékkiállítást rendeztek műveiből a Magyar Nemzeti Galériában, melynek gyűjteményében több képe található. Irodalom: Elekfy Jenőné: Tizennégy nyár Zebegényben, 1976, 1990.