Festő, műkritikus. Művészeti tanulmányait az 1940-es évek elején Belgrádban végezte. Mestere: Milun Milunovic. Tanulmányait követően Újvidéken telepedett le. Rajzot tanított a helyi és a zentai gimnáziumban, majd 1956-1980 között az újvidéki Magyar Szó című napilap képzőművészeti rovatának vezető munkatársa volt. 1952-ben megszervezte az első jugoszláviai művésztelepet Zentán. Döntő szerepe volt az 1950-es években a topolyai, a becsei és az écskai művésztelepek megalapításában is. 1960-ban elnyerte a Forum képzőművészeti díjat, 1969-ben Vajdaság tartomány Állami Díját és a Vuk-díjat, 1973-ban a nagyapáti képzőművészeti díjat. 1954-től kiállító művész. A vajdasági és a belgrádi kiállítások után 1964-ben mutatkozott be külföldön, először Stuttgartban, majd a nyolcvanas évek elején Bécsben, Párizsban és más európai művészeti központokban. Retrospektív tárlatát 1986-ban rendezték meg Újvidéken. A zentai festőtelep című, a művésztelep történetét bemutató könyve 1962-ben jelent meg.