Festő. Átúszta a Dunát, így kezdhette meg tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei: Barcsay Jenő, Fónyi Géza, Szőnyi István. 1970-92 között a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd tanszékvezetője, a művészeti anatómia és a térábrázolás oktatója. Az Európai Akadémia tagja, Ráckeve díszpolgára. 1953-ban a Műcsarnokban állított ki, első gyűjteményes kiállítása 1965-ben, az Ernst Múzeumban volt. Számos hazai és külföldi kiállítás követte azokat. Díjai: Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj, II. János Pál pápától a Pro Ecclesia et Provice kitüntetést kapta, később Tornyai plakettet és több rangos szakmai kiállítási díjat nyert. Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a ráckevei képtár, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményében. Fontosabb falképei: Szegedi Dóm, gyulai római katolikus és németvárosi templom, Békéscsaba-Erzsébethelyi római katolikus templom, Lukanénye (SK) római katolikus templom, ráckevei római katolikus templom.