1926-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, majd Párizsban és Amszterdamban járt tanulmányúton. 1929-1931 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakára járt. A húszas évek végén térkonstrukciókkal kísérletezett és felhagyott a festéssel. Felesége, a szobrász Lossonczy Ibolya biztatására vett újra ecsetet a kezébe 1939-ben. 1934-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának volt tagja, 1945-ben az Európai Iskolához, 1946-tól 1948-ig az Elvont Művészek Magyarországi Csoportjához csatlakozott. 1962-ben készült el emblematikus képével, a Tisztító nagy viharral, mely addigi munkásságának, elveivel való számvetésének összegzése, és emléket állít az 1956-os forradalomnak is. Művészeti írásai, naplórészletei jelentek meg. Irodalom: BOZÓKY Mária: Lossonczy Tamás, (Mai Magyar Művészet), Budapest, Képzőművészeti Alap, 1976. o PATAKI Gábor: Lossonczy Tamás, Budapest, Új Művészet Alapítvány, 1995. o Lossonczy Tamás, Lossonczy Ibolya, szerk. ERŐSS Nikolett, Budapest, Balassi, 1999.