A modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mestere festő szakon kezdte a Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben, de grafikusként fejezte be 1956-ban. Már diplomamunkája (Dózsa-sorozat) óriási visszhangot keltett: nemcsak művésztársai figyeltek fel rá, hanem a kritikusok is, így Németh Lajos, aki az első cikket és az első monográfiát írta barátjáról. Dolgozott a kecskeméti és a miskolci művésztelepen, tanulmányúton járt Franciaországban, a Szovjetunióban, beutazta a kelet-európai régiót. Rajzait 1958-tól rendszeresen közölték folyóiratok; mintegy húszkötetnyi szépirodalmi műhöz készített illusztrációt. 1959 után monumentális freskó-, pannó- és üvegablak-pályázatokon vett részt. Festői életművét ugyanaz a mesterségbeli tudás, eleven formakészség, elbeszélői alapállás, egyéni motívum- és szimbólumrendszer jellemzi, mint grafikáit. 1970 táján fotósorozatokat is készített. Kiválóan orgonált, verseket írt, költeményei, melyek 1971-ben jelentek meg először, az életmű önálló részét alkotják.

• Ausstellung Béla Kondor, Tibor Vilt, István Gádor, szerk. NÉRAY Katalin,
• DOMANOVSZY György, (kiállítás: Bécs, Collegium Hungaricum, 1967), kiállítási kat., Budapest, 1967.
• NÉMETH Lajos, Kondor Béla, Budapest, Corvina, 19761, 19772.
• KONDOR Béla, Versek, karcok, Békéscsaba, Megyei Könyvtár, 1982.
• Kondor Béla (1931-1972). Oeuvre-katalógus, szerk. BOLGÁR Kálmán, NAGY T. Katalin, Budapest, Interpress, 1984.
• KONDOR Béla, Angyal a város felett. Összegyűjtött versek Kondor-képekkel, szerk. GYŐRI János, Budapest, Szépirodalmi, 1987.