A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után került 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Badacsonyi otthonában halála után emlékmúzeum nyílt.

Irodalom:

• ÁRTINGER Imre, Egry József, (Ars Hungarica, 2), Budapest, BFF, 1932.
• GENTHON István, Egry, Budapest, Uj Idők, 1949.
• FARKAS Zoltán, Egry, (A Művészet Kiskönyvtára, 42), Budapest, Corvina, 1969.
• LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Corvina, 1973.
• Egry breviárium, szerk. ÉRI István, Veszprém, VMMI, 1973.
• LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Képzőművészeti Alap, 19801, Gondolat, 19942.
• Egry József arcképe. Egry József írásai. Írások Egry Józsefről, szerk. FODOR András, SZABÓ Júlia, Budapest, Európa-Magyar Helikon, 1980.
• Egry József bibliográfia, (Horizont Közművelődési Kiskönyvtár, 8), szerk. KERTÉSZNÉ BÁRÁNY Délibáb, Veszprém, EKMK, 1982 [1983].
• FONAY Tibor, Egry József badacsonyi évei, (Horizont Közművelődési Kiskönyvtár, 15), Veszprém, EKMK, 1989.
• FONAY Tibor, Egry József második élete. Az Egry József Emlékbizottság és az Egry József Emlékmúzeum Baráti Köre története 1960-1978, Veszprém-Badacsonytomaj, Egry Emlékmúzeum Baráti Köre, 1994.