Horváth Béla gyűjteménye a Kieselbach Galériában

Bár sokáig tabunak számított, ma már egyértelmű, hogy számos magyar művészettörténész és muzeológus hódolt a műgyűjtés szenvedélyének. A II. világháború előtti időszakból elég csak Petrovics Elekre, a Szépművészeti Múzeum legendás főigazgatójára utalni, vagy Lázár Bélára és Malonyai Dezsőre, akik számos művészmonográfia megírása mellett jelentős műgyűjteményeket is létrehoztak. (Érdekes, hogy a Horváth Béla gyűjteményét gazdagító Kernstok-főmű, az Ifjak közeli "rokona", a Fához támaszkodó fiúakt éppen Petrovics Elek gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Galériába.)

A szocializmus korszakából Körner Éva nevét kell megemlíteni, akinek kivételes érzékkel összeállított kollekciója éppen a Kieselbach Galéria utolsó aukcióján volt megtekinthető. Horváth Béla kutatási és gyűjtési területe pontosan egybeesett. Művészettörténészként érdeklődésének fókuszában Kernstok Károly életműve állt, de behatóan foglalkozott a Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagjával. Gyűjteményében szintén ezeket a hangsúlyokat találjuk meg. Kernstok Ifjak című, korszakos jelentőségű festménye a kollekció csúcsa, de remekművek reprezentálják Czigány Dezső, Berény Róbert, Márffy Ödön és Orbán Dezső munkásságát is. Horváth Béla még akkor vásárolta meg ezeket a műveket, mikor a hivatalos művészetpolitika és a nagyközönség ízlése nem értékelte e modern szellemű, újító műveket, s ezért áruk is méltatlanul alacsonyan mozgott. Így hozhatott létre rendkívül értékes gyűjteményt egy szerény jövedelmű, saját szakmájában is hosszú ideig perifériára szoruló művészettörténész.